Előzmények

Sötétben a forgalmas úton

Vacsora után az Arnó folyó mentén tekertünk a tenger felé, és így jutottunk el Marina di Pisába. Sötét volt, az út forgalmas, de közvilágítás nélküli. A középső kislányunk a sötétben egyszer lecsúszott az útról a padkára és elesett, de nem esett baja. A kicsinek nagyon nehezére esett tartani a sebességet, folyton lemaradozott, nem volt könnyű így egyben tartani a csapatot.

Marina di Pisa: defekt éjszaka

Végül megérkeztünk Marina di Pisába, a tengerpartra. Itt már nem volt autósforgalom, és ki is volt világítva a tengerparti sétány. Megkerestük az utcai kutat, feltöltöttük a kulacsainkat és az 5 literes víztartályt, megmosakodtunk, és tovább indultunk.

Alig néhány méter után hatalmas pukkanással egyikőnk defektet kapott. A közelben egy bank épülete előtt volt jól kivilágítva az utca, ott cserélte ki Apa a lyukas belsőt, és megállapította, hogy a kopott külső okozta a defektet, tehát az is cserére szorul. Az egész művelet csak tíz-tizenöt percig tartott.

Tirrenia

Marina di Pisa tengerparti sétánya után Tirrenián át kerekeztünk, még mindig a tengerparthoz közel. Nagy élet volt az utcákon késő este: fiatalok, idősek, családok babakocsikkal, kisgyerekekkel, mindenféle életkorú emberek sétálgattak, kihívás volt köztük kerekezni.

Az első táborhelyünk

Tirreniát elhagyva a falun kívül, a tengerparttól kissé távolabb, egy ciprussorral szegélyezett mezőn vertünk sátrat, telihold volt. A fáradtságtól azonnal elaludtunk. Nem keltünk korán, 8-9 óra körül. Az elhagyatott mezőn a kulacsaink vizéből lemosakodtunk, az 5 literes víztartályt szinte ki is ürítettük, összecsomagoltunk, és útra keltünk. Visszamentünk Tirreniába.

Megálltunk a Közértnél, a család egy része ment be bevásárolni, rengeteg kekszet és gyümölcsöt vettek, el sem tudtuk csomagolni, így a zsákmány bizonyos hányadát azonnal el kellett fogyasztani. Közben tájékozódtunk, merre találjuk a kerékpárszerelőt. Mire odaértünk, a szerelő éppen bezárt, elkezdődött az ebédidő.

Strandolás Tirreniában

Elbicikliztünk Tirrenia egyik szabadstrandjára, a kerékpárokat a szomszédos fizetős strand kerékpártárolójába tettük, a csomagokat viszont levittük a strandra magunkkal. Fürödtünk a tengerben, ebédeltünk a tengerparton, és a szomszédos fizetős strand büféjében kávéztunk és kártyáztunk az árnyékban.

Az édesvízi zuhany alatt lemosakodtunk, majd összepakoltunk, a pinétában felmálháztuk a drótszamarainkat, és elindultunk a kerékpárszerelőhöz. Vettünk egy külsőt, és egy belsőt tartaléknak, majd továbbindultunk Livornó felé.

Olvass tovább!