Colle di Valdelsa, az üveggyártás paradicsoma

Colle di Val d'Elsa: üveg és kristály

A Középkorban az Elsa folyó völgyében (Valdelsa) több városban is virágzó üvegművesség volt: San Miniato, Montaione, Gambassi (Gambassino pohár), Camporbiano (1230), San Gimignano, Colle di Valdelsa, Empoli, Castelfiorentino és Certaldo a legnevezetesebb középkori üvegműves városok.

A legkorábbi írásos emlékek a Colle di Valdelsa-i üvegművességről 1331-ből származnak. 1820-ban Leucci pisai iparos, Modigliani livornói bankár, és Mathis francia üvegműves összeálltak, hogy megalapítsák az első üveggyárat Colle di Valdelsában.

Az üveggyár a Colle di Valdelsa-i Szent Ágoston templom egyik szárnyában kapott helyet. Sík- és öblösüvegeket állítottak elő. 1841-ben Mathis francia üvegművest Giovan Battista Schmid követte a Colle di Valdelsa-i üveggyárban. Termékei: üvegmécsesek, flaskák, üvegtálak, vizespoharak, talpas poharak. A Colle di Valdelsa-i termékek miatt Schmid 1844-ben, 1855-ben és 1861-ben aranyérmet, és sok más díjat is nyert.

Colle di Valdelsa: az aranykor

1873-ban a a Colle di Valdelsa-i üveggyártó üzemet újabb részleggel bővítették, így összesen már 1200 négyzetméteren 154-en dolgoztak a a Colle di Valdelsa-i üzemben, évi 8000 munkadarabot állítottak elő. 1888-ban felavatták a Colle di Valdelsát Poggibonsival összekötő vasúti szakaszt. 1989-ben A. Nardi lovag megvásárolta Schmid örököseitől a a Colle di Valdelsa-i üveggyárakat, majd 1911-ben továbbértékesítette. 1890-ben megalapították a a Colle di Valdelsa-i "zöld üveg megmunkálói" szövetkezetet, ahol flaskákat, demizsonokat, és egyéb, használati tárgykat állítottak elő. Az ezernyolcszázas évek végétől működött a a Colle di Valdelsa-i Galganetti síküveggyár az úgynevezett "gyáracska", olaszul Fabbrichina épületében. Negyven alkalmazottal napi ötezer négyzetméter üveget gyártott.

1906-ban Filippo Lepri megvette a a Colle di Valdelsa-i Fabbrichinát. Jelentős tőkebefektetést eszközölt, és a gyárépületet korszerű gyártósorokkal szereltette fel. Még egy dinamót is üzembe helyezett az elektromos áram előállítására. 1911-ben Filippo Lepri Colle di Valdelsa-i cége 250 alkalmazottat foglalkoztatott. Termékeik háztartási üvegáru (poharak, üvegek, kancsók stb.), műszaki és tudományos célokat szolgáló üvegtárgyak (pl. kémcsövek, fiolák, fecskendők stb.) és világítótestek (pl. csillárok, lámpatestek, járművek fényszórói stb.) voltak. Filippo Lepri a Colle di Valdelsa-i gyárát 1914-ben bezárták.

1921-ben Modesto Boschi iparos újra megnyitotta a Colle di Valdelsa-i Fabbrichinát, majd 1922-ben felépíttette a Colle di Valdelsa-i via dei Fossin az ELSANA-t, így jött létre a 405 férfit és 115 nőt foglalkoztató Colle di Valdelsa-i Modesto Boschi Egyesült Üvegművek. Itt elsősorban háztartási felhasználásra gyártottak üvegtárgyakat, világítótesteket, és a Második Világháború alatt pedig üveglapokat. Két mester, Nello Cigni és Mario Salvi újító vénájának köszönhetően a húszas években nőalakokat és állatokat ábrázoló üvegszobrocskákat is készítettek Colle di Valdelsában, így jött el a Colle di Valdelsa-i rézkerékkel való üvegmetszés aranykora.

Colle di Valdelsa: az üveggyár válsága

1948-ban a Colle di Valdelsa-i Boschi üveggyárban 622 alkalmazott dolgozott. 1951-ben a válság miatt 138 alkalmazottat el kellett bocsájtani, majd 1953-ban teljesen leállt a Colle di Valdelsa-i üzem. A hajdani Boschi Üveggyár nyomán több kisebb Colle di Valdelsa-i üveggyártó üzem született az évek során (V.A.V., azaz Vetreria Artistica Valdelsana, C.A.L.B., azaz Cristalleria Artistica Lavorazione Brevettata, C.L.V.B., azaz Cooperativa Lavoratori Vetro Bianco, majd collei vállalkozók és üvegműves mesterek újabb üvegműves üzemeket alapítottak, melyek: KRISLA, VILCA (1958), SAIV, LAPIANA.), de ezek közül sajnos egyik sem volt hosszú életű.

Colle di Valdelsa és az ólomkristály

A hatvanas években a Colle di Valdelsában 7 üveggyártó üzem és 60 kristálycsiszoló üzem működött további műhelyekkel, melyek az üvegtárgyakat sav- és aranymetszéssel díszítették. 1963-ban a Colle di Valdelsa-i La Piana meglezdte az ólomkristály-előállítást. Az ólomkristályt 1500 fokos kemencében kvarchomokból, marónátronból, káliumból és (legalább 24%) ólom-oxidból állítják elő. Az ólom növeli az üveg sűrűségét, a hőálló képességét, és javítja a fénytörést. Az ólom teszi különlegessé a legértékesebb kristályt a hétköznapi üveggel szemben. Napjainkban a Colle di Valdelsa-i üveget és kristályt előállító üzemek közül a 4 legnagyobb: Colle Vilca, Cristalleria Ceramica Artigiana (C.C.A.), Ducio di Segna, és a RCR Cristalleria Italiana. Napjainkban a Colle di Valdelsa-i üzemek állítják elő az olasz nemzeti kristályterméknek 95%-át, és a világ kristálycsiszolásának 14%-át.

A Kristálykonzorcium

1963-ban a Colle di Valdelsa-i Arnolfo di Cambio kristályüzem bevezette a design-t a Colle-i kristály világába: így született Joe Colombo "Smoke" pohara. 1967-ben a CALB és a La Piana fúziójából létrejött a CALP (Cristalleria Artistica La Piana), mely 1971-ben új épületbe költözött, ahol 10 kemencénél 202 alkalmazott dolgozik. 1994-ben megalapították az ún. Kristálykonzorciumot, hogy a Colle di Valdelsa-i krisálycsiszolás jó hírét világszerte elterjesszék.

Fotók: Colle Vilca

A Colle di Valdelsa-i Kristálymúzeum

2001-ben avatták fel a Colle di Valdelsa-i Kristálymúzeumot a Vetrerie Boschi egykori épületében. A Kristálymúzeum címe: Via dei Fossi (ex area-Boschi) Colle di Val d'Elsa (Siena) Nyitvatartás: (Húsvéttől október 31-ig): keddtől vasárnapig és ünnepnapokon 10.30 – 12.30 / 16.00 – 19.30 Hétfőn zárva. Jegyárak: teljes árú jegy: 3 euró kedvezményes jegy: 2 euró