Certaldo, lo Sbarazzo, télvégi kiárusítás és kézművesvásár

Certaldóban, Boccaccio szülőfalujában jártunk. A siklót éppen pótlóbuszok helyettesítették, és nagyon felhős idő volt. A Lo Sbarazzo nevű kirakodóvásár volt, a boltok kiárusították a téli árukészleteiket. Nem csak a ruhaboltok, hanem minden bolt! Még a háztartási eszközöket, gyönyörű porcelántányérokat, lakberendezési cikkeket is kipakolták a boltok elé sátrakba, és fillérekért árulták.
A főtéren, a Piazza Boccacción pedig kézműves vásár volt. Egy nagy sátorban logikai és ügyességi társasjátékokat lehetett játszani. A sátor előtt egy nagy gumiszőnyeg volt, amin felnőttek és gyerekek együtt építettek fa építőkockákból várakat. A téren a többi kézművest is munka közben lehetett látni. Volt, aki köveket festett úgy, hogy teljesen élethű tárgyaknak néztek ki, mikor készen lettek. Egy bácsi fa pörgettyűket készített, csiszolókoronggal lecsiszolta, aztán festékkel megfestette, kifúrta, stb. A lufiárus néni a tér másik felén fapajzsokra és kardokra pingált címereket.
A főtéren található Dolci Follie nevű cukrászdában a környék legfinomabb sütijeit lehet kapni, de sajnos a mosdó takarítását teljesen elhanyagolták. Nagyon finom kávét főztek a Bar Italiában, bár az nem a főtéren, hanem a via 2 Giugno elején van, de nagyon tiszta a mosdó, és kifejezetten kedves a kiszolgálás. Itt ebédelni is lehet, és bár nagyon jól főznek, itt mégis sokkal kevesebbe kerül az ebéd, mint Certaldo Alto elegáns éttermeiben, hiszen ez a hely elsősorban a helyiek kedvence, és csak másodsorban él a  turistákból .
Délután a farsangi jelmezbe öltözött gyerekek sokasága vonult fel a belvárosban,  őket  rezesbanda kísérte. Mentek utánuk, és fújták… A gyerekek meg szórták, szórták a konfettiket. Aztán eleredt az eső. Először még csak szemerkélt, de aztán úgy 6 óra felé véget vetett az ünneplésnek.
Mindenki hazaindult, vacsorára kényelmesen hazaértünk Ampugnanóba. Még most is esik kint, de itt bent jó meleg van, a kandallóban pattog a tűz…