Tavaszi szünet Toszkánában, 2012.

Kihasználtuk, sőt, három nappal meg is toldottuk a tavaszi szünetünket.

Kézműves vásár Firenzében

 Április elsején Firenzében, a Viale Europán kézműves vásárral kezdtük, a tavasz tiszteletére rengeteg virággal és színes holmival. A bohóc, aki gólyalábon mászkált, argentín akcentussal beszélt, és csodálkozott, miért kérdezzük, argentín-e. Vicces, hogy magyarként nemcsak meghalljuk, de be is tudjuk azonosítani az olasz nyelv különböző akcentusait, remek móka.

Siena gyerekekkel

 Másnap Sienát, és a nagyhírű gyermekeknek szóló képzőművészeti múzeumot (Museo per Bambini) vettük célba. Örömmel tapasztaltuk, hogy gyerekek számára ingyenes a belépés! Elég kicsi a gyerekmúzeumnak kinevezett rész. Mivel a Santa Maria della Scala belsejében van, meg tudtuk nézni egyúttal a "Pellegrinaio"-t is, kellett hozzá némi kreativitás, hogy a gyerekek számára is érdekessé, emészthetővé tegyük a látottakat (nagy csapat gyerekkel mentünk, 5 és 10 év közötti életkorúak). A végére annyit sikerült tudatosítani mindannyiukban, hogy egy igen régi kórház termeiben járunk. A "múzeumozást" a Piazza del Campón való kiadós futkározással vezettük le. Mire a mozgólépcsőkőn keresztül visszaértünk a parkolóba, mindenki kellemesen elfáradt.

Casole d'Elsában

Kedden Casole d'Elsában jártunk. Lenyűgözött már az odafelé vezető út is, a virágzó gyümölcsfák, és a tavaszi színpompa. Csodálatos volt a kilátás is Casoléből, és a kis utcácskák a sok boltívvel, az, hogy a rengeteg terméskő mindig virágokkal van díszítve, és hogy ettől lesz annyira harmonikus a város és a természet egysége. A gyerekek nagyon sok virágot szedtek, és ők is boldogan szaladgáltak az évszázados utcákon.

A sienai piac

Szerda délelőtt a sienai piacot látogattuk meg. Vettünk néhány háztartási kiegészítőt, egy-egy hiányzó ruhadarabot, de sajnálattal állapítottuk meg, hogy a nyári cipőket és ruhákat még korai itt keresnünk. (Magyarországon már a nyári holmikkal vannak tele a boltok április elején. Minél délebbre megyünk, annál fázósabbak az emberek.) Ha már itt voltunk, megnéztük a sienai erődöt, a Fortezzát is. Klassz volt a magasból rálátni a piacra, meg a panoráma sem éppen utolsó.

Nyugodt, délutáni kávé

Szerda délután, amíg a gyerekek sportfoglalkozáson voltak, beültünk egy kávézóba, egy nyugodt, délutáni kávéra. Mindig csodáltam Olaszországban, hogy az olaszoknak a hétköznapjaik része a kávézó, a társadalmi élet fontos színtere. Nekünk megmaradt az ünnepi, vagy legalábbis alkalmi jellege, nem szokásunk minden nap a kávézóban reggelizni vagy uzsonnázni (mint sok ismerősünknek), így ennek az alkalomnak is különleges, nyugodt hangulata volt. Gyönyörködés céljából megnéztünk két nagy lakberendezési üzletet a közeli Pian dei Morin, a lámpastúdiót és a konyhaszalont, ami valójában bútorszalon. Este pizzát vacsoráztunk.

Ampugnano és környéke

Csütörtökön autóval Tegoiába mentünk, és onnan az erdőn át egy nagy sétát tettünk Molliba, majd vissza. Élveztük a tavaszi természetet, a csendet, a nyugalmat, amit áraszt, és persze a kilátást Tegoiából, egy hamisítatlan toszkán falucskából. Onnan fentről Tegoiából úgy láttuk, mintha Sienában esne az eső. Hazaindultunk. Alighogy hazaértünk, hatalmas zápor kerekedett, tökéletes volt az időzítés. Délután újabb sétát tettünk, de ezúttal falun belül, az ampugnanói repülőtérre. A gyerekek élvezték, hogy kerékpárral, gőrkorival és gyalog jöttek, és menet közben labdáztak, a közlekedési eszközeiket egymással kedvükre cserélgethették. Meglátogattuk a falu számos háziállatát, a legnépszerűbbek a bárányok és a lovak voltak.

Toiano, Sovicille és Pievescola

Pénteken délelőtt a gyönyörű Toiánóba kirándutunk. Itt is megkapó maga a falucska is, ahonnan az egész környéket belátni, de egyszerűen fantasztikus volt a virágok sokszínűsége, a tavaszi természet: a virágzó orgonabokrok, íriszek, a pipitér, az aranyeső, és még sok olyan virág, aminek nem tudjuk a nevét, mindehhez az olajfákkal a háttérben. Ebéd után Sovicille történelmi belvárosában sétáltunk, a falra felfutó lilaakác és a sok-sok boltív igazán hangulatossá teszik. Innen Pievescolába mentünk, útközben megálltunk egy rövid sétára a Passo degli Incrociati nevű hágónál. Itt is szép volt a természet, de a gyerekek kezdtek fáradni, és hűvösödni is kezdett az idő, úgyhogy viszonylag hamar továbbautóztunk. Pievescolába érve csöpörögni kezdett az eső, úgyhogy a La Suverát kihagytuk, kicsit játszottunk a gyerekekkel a játszótéren, aztán hazaindultunk, ezúttal az egyenesebbik úton, Montarrenti felé.

Colle di Val d'Elsa

Szombaton délelőtt nagyon furcsa volt az időjárás: hol esett, hol elállt az eső. Ebédidőben Colle di Val d'Elsa óvárosát vettük célba: remek választás volt. Már a séta a parkolóból a lifthez is szép volt, a lifthez vezető alagút különleges, érdekes, a város pedig valami csoda!

Itthon a Vendégházban

Vasárnap itthon maradtunk Ampugnanóban, ami már csak a szélsőséges időjárás miatt is jó döntésnek bizonyult: kint esett az eső, fújt a szél, és hűvös volt. Begyújtottunk a kandallóba, és élveztük, hogy családként együtt lehetünk.

Follonica Húsvéthétfőn

Hétfőre napos, enyhén szeles időt jósoltak, úgyhogy a tengerpartra, Follonicába mentünk. Rengetegen voltak, akik a tengerparton sétáltak. Sok sienai családnak van nyaralója Follonicában, természetes hát, hogy húsvétkor leruccannak a nyaralóba, mégis meglepett bennünket ez a hatalmas emberáradat. Talán azért is volt látványos, mert nem lehetett még fürödni a tengerben, és mindenki a sétányon volt, míg nyáron ennél jóval több ember jobban eloszlik a strand és a sétány között. 

A tavaszi szünetnek is vége egyszer…

Kedden megint rossz idő volt, és készültünk, mert szerdán már újra volt tanítás az iskolában, és az élet visszatért a hétköznapi kerékvágásba.